A kishegyesi színház nézőterét népviseletben izguló óvodások töltötték meg, akik alig várták, hogy bemutathassák a deszkákon, hogy milyen előadással készültek a XXIV. Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozóra.
A Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete az idén is gondoskodott arról, hogy a vajdasági óvodáscsoportok és felkészítőik találkozhassanak a színházteremben, és bebizonyíthassák, hogy a népi játékok nem mentek ki a divatból. Vajdaság 14 településéről 15 csoport, vagyis mintegy 300 gyerek lépett színpadra május 15-én. Az esemény a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve program keretében valósult meg.
Szőke Annát királynővé avatták (a szerző felvételei)
Szőke Anna, a Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke elmondta, hogy a gyerekeket hetven pedagógus készítette fel és kísérte el a rendezvényre, s ennek nemcsak nevelői hatása van, hanem szakmai továbbképzést is nyújt számukra.
— A produkciókat illetően van egy kis változás az idén, több ugyanis a dramatizáció, mint a népi játékfüzér. Ennek is örülünk, mert ez egy kicsit jobban erősíti az anyanyelvet, a játékfüzér pedig a néphagyományainkat. Nagyon boldogok vagyunk, és rendkívül szép gesztus a budapesti vendégeinktől, hogy megajándékozzák a gyerekeinket egy könyvcsomaggal. Amikor 1995-ben elindítottuk a rendezvénysorozatot, akkor az volt a célunk, hogy erősítsük az anyanyelvünket, hiszen a gyerekeknek együtt kellett fellépniük a más ajkú fiatalokkal, és fontos volt, hogy elkerüljük a nyelvek keveredését. Az anyanyelvünk mellett a néphagyományainkat is ápoljuk a találkozóval. Fontos, hogy a zsűri elmondja a véleményét az előadásokról, de nem díjaz, tehát nincsenek helyezések, mivel pici gyerekekről van szó, akikben nem szabad felmerülnie annak a kérdésnek, hogy miért nem volt annyira jó az alakítás vagy az előadás, ráadásul a zsűrizés szubjektív is. Véleményezünk, és csupa jó szándék vezérel bennünket.
Balázs Attila, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője és Szűgyi István, Kishegyes Község Képviselő-testületének elnöke
Az idén Szőke Anna mellett Sóti Éva, az adai Aranykapu Művelődési Egyesület elnöke, valamint Fauszt Erika gödöllői óvodapedagógus alkották a zsűrit.
A rendezvény megnyitóján elhangzott Balázs Attilának, az Emberi Erőforrások Minisztériuma — Kárpát-medence Magyar Oktatásának Fejlesztéséért Felelős Helyettes Államtitkársága főosztályvezetőjének köszöntője, melyben kiemelte a színház közösségépítő szerepét. Hangsúlyozta, hogy a jövőben is igyekeznek megadni minden szakmai és anyagi segítséget a találkozó fennmaradása érdekében.
A folytatásban Szűgyi István, Kishegyes Község Képviselő-testületének elnöke beszédében kiemelte, hogy A külhoni magyar gyerekek éve egy identitásmegőrző program is, mely összekötő kapocs a magyar nemzeten belül.
Az oromhegyesiek előadása: A szegény ember szőlője
Elsőként a törökfalui és a völgyparti csoport lépett a színpadra Bagány Andrea és Barsi Zsuzsanna vezetésével, akik egy különleges kenyéráldást mutattak be a közönségnek. Zsuzsanna elmondta, hogy a legfiatalabb tagjuk hároméves, viszont a kora ellenére sem szerették volna otthon hagyni, hiszen ez egy hatalmas élmény a csoport számára.
— Egy falusi gyereknek már az autóbuszos utazás is élményszámba megy, arról nem is beszélve, hogy először lépünk igazi színpadra. Nagyon örültünk, hogy itt lehettünk.
A Népkör Magyar Művelődési Központ Aranykapu Játszóház óvodáscsoportja egy népi vásáros jelenetet hozott a rendezvényre, melynek során néptáncos, népi gyerekjátékos és verses jelenetek elevenedtek meg a színpadon. A csoport vezetője, Szécsi Viktória tizedik alkalommal vett részt a Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozón.
— Minden évben azt az óvodáscsoportot hozom, amellyel éppen dolgozom. Az idén a Népkör csoportján kívül a királyhalmi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Bíborka óvodás-néptánccsoportját készítettem fel a vendégszereplésre, a kicsik ölbéli játékokat és ugrós táncokat mutattak be. Azonkívül, hogy a gyerekek színpadon lehetnek, pozitív élményekkel térnek haza innen, hiszen tapsolhatnak és örülhetnek egymásnak, ami a mai világban rendkívül fontos, mert nem tudunk örülni mások sikerének. A felkészítő pedagógusok munkáját pedig nagymértékben segíti mind a pozitív, mind a negatív kritika, de annyira pozitív hozzáállás jellemzi a bírálóbizottságot, hogy mindenki feltöltődve és újult erővel távozik innen. Természetesen szóba kerülnek a hibák is, de jó szándékkal és építő jelleggel.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja a zentaiak előadásában
T. Becskei Kornélia helyi óvodapedagógus és a rendezvény műsorvezetője szerint rendkívül erős összekovácsoló ereje van a találkozónak, melyre Vajdaság minden területéről érkeznek a legkisebbek.
— Ez a mi napunk, mely arról szól, hogy együtt legyünk, barátkozzunk, és hogy a dalos népi körjátékainkat úgy adjuk elő, hogy azt továbbvigyék, mások is kedvet kapjanak hozzá. Összehasonlítunk, tapasztalatot cserélünk, és úgy gondolom, hogy a huszonnégy év alatt teljesen összeverbuválódott ez a közösség. Itt maga a játék a lényeges, hiszen általa minden gyermek felszabadul. Ennek során lehetőségük van színpadra lépni, eljátszani egy-egy szerepet, tehát fontos személyiségformáló ereje van a színjátszásnak, illetve nem szabad megfeledkezni az utazás élményéről sem, hiszen vannak olyan csoportok, amelyeknek ez az egyik legnagyobb kirándulásuk az évben.
A zentai Dárika Bábcsoport ajándékműsoraként A békakirály című bábelőadást láthatták a jelenlevők. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köszönhetően a gyerekek nemcsak élményekkel térhettek haza, hanem ajándék könyvcsomaggal is.
Bíró Tímea
Forrás: https://hetnap.rs/cikk/Apro-lelkek-szinhaza-28917.html
